Melyik megoldás lenne jó, mit válasszunk?

Magyarország „gáz függősége” közismert. Épületeink mintegy 90 %-ának hőellátásában e fosszilis energiahordozó játszik szerepet. Természetesen a jelenlegi, földgáz alapú, gázkazános rendszerek üzemképesek, felújításukkal, korszerű szabályozás kiépítésével, jó néhány évig működhetnek. Tudjuk, hogy a világ földgáz készletei bár végesek (hazánkban különösen), vélhetően még a gáz évtizedekig meghatározó energiaforrás lesz mind országos, mind önkormányzati, mind lakossági szinten. Viszont beszerzési árának világpiaci szintre emelkedése, hazai ártámogatásának megszűnése, a nemzetközi gázszolgáltatás bizonytalanságai, politikai kiszolgáltatottsága, a globális klímaváltozást előidéző szerepe azonban, jelentősen fokozzák a gáz „kiváltási kedvet”.

Valójában az a tény, hogy más fosszilis energiahordozóra (pl.: olaj, szén, fosszilis alapú villamos energia) való átállás badarság és drága, az atomenergia pedig jó darabig inkább politikai vitatéma lesz, maradnak a hatékonyság javító megoldások, úgy, mint:

• veszteségek minimalizálása – jól záró nyílászárók alkalmazása és kiegészítő hőszigetelések felvitele homlokzatra, födémre;
• kondenzációs kazánok alkalmazása – a kazánüzem hatékonyságának maximalizálása;
• kogeneráció – kapcsolt áram- és hőtermelés;
• trigeneráció – nyári klimatizációval kiegészített kapcsolt áram- és hőtermelés;

vagy/és egyéb alternatív energiaforrások igénybevétele, úgy mint:

• napenergia – fotovoltaikus napelemek gyengeáram előállítására, illetve napkollektorok fűtő közegek felmelegítésére;
• szélenergia – turbinák áram termelésre;
• vízenergia – folyóvizek felduzzasztásával helyzeti energiájuk hasznosítása áram termelésre;
• biomassza – állati és növényi eredetű energiaforrás;
• geotermia – a Föld hőtartalmának hasznosítása;
• hulladékenergia – életünk és mindennapjaink hulladékainak (kommunális és ipari szemét, műanyag és gumi jellegű hulladékok) elégetéséből, újra feldolgozásából származó hőenergiaforrás.

Az első kettő – bár nagyon fontos és jó adottságú helyeken nem élni vele sajnálatos, de – esetleges (vagy süt a nap, vagy nem, illetve vagy fúj a szél, vagy nem), napjainkban inkább kiegészítő energiaforrások.

A vízi erőművek folyókhoz kötöttek, extra tőkeigényesek, igaz az ország belvíz gazdálkodásában, a folyók hajózhatóvá alakításában betöltendő szerepük (víztározók, összekötő csatornahálózatok) elvitathatatlan. Inkább állami kiemelt beruházási feladatot jelentenek.

Belátható távlatokban alap energiahordozóként a másik három alternatíva, a biomassza, a geotermia és a hulladékhasznosítás jöhet inkább számításba. Mindenütt a helyi adottságok döntik el a prioritásokat. Optimális lehetőséget nyújthat adott esetben, a megújulók kombinált alkalmazása is.

Néhány szó a biomasszáról

A biomassza kifejezés sok fajta technológia gyűjtőneve, így ide soroljuk

• a biogáz termelése és hasznosítása – szerves trágya, vagy növényi származékok (pl.: silókukorica) erjesztése során keletkező gázok összegyűjtése, tisztítása és elégetése kazánban (hőhasznosítás), vagy gázmotorban (áram termelés és hőhasznosítás);
• olajos növényi magvakból kisajtolt és finomított biodízel üzemanyag előállítása, melléktermékként a visszamaradt hulladékból biobrikett, vagy pellet gyártása, elégetése kazánban (hőhasznosítás);
• szántóföldi termelés hulladékainak (szalma, kukorica és napraforgószár stb.) bálázása és közvetlen elégetése bálaégetőkben, vagy brikett - pellet gyártása és elégetése kommunális kazánokban (hőhasznosítás);
• erdőgazdasági nyesedékek, hajtások, kidőlt hulladékok, korhadványok összegyűjtése, aprítása hőerőműi közvetlen elégetése (faapríték tüzelés), vagy fapellet előállítása és elégetése kommunális kazánokban (alapjában véve hőhasznosítás, de akár kogenerációs alkalmazás);
• energia erdő (pl.: akác, energiafűz, vagy energianád) termesztése, összegyűjtése, aprítása, vagy pellettálása és hőerőműi, illetve kommunális kazánokban való elégetése (alapjában véve hőhasznosítás, de akár kogenerációs alkalmazás).

A biomassza energiaforrás előnye, hogy valamely fajtájának alkalmazása az ország minden területén lehetséges, döntően más célra alkalmatlan hulladékokat hasznosít, élelmiszertermelésből kieső földterületeket hasznosít, járatos, jól ismert és viszonylag olcsó technológiát igényel, munka lehetőséget biztosít.

Néhány szó a geotermiáról

A Föld magmájában lejátszódó maghasadásos folyamatok felszabaduló hője áramlik a felszín felé:



Ezt a hatalmas és kimeríthetetlen hőkapacitást, a geotermiát hasznosítják a világban és hazánkban egyre több helyen és – helyi adottságoktól függően – egyre jobb hatékonysággal, versenyképességgel.

Magyarország geotermikus adottságai kiemelten jók, aminek oka az alattunk lévő kontinentális alapkőzet átlagnál vékonyabb vastagsága, valamint a több ezer méter mélységben is fellelhető folyékony közeg, a termálvíz, amely ma már járatos technológiával, „kézzel fogható” költség mellett képes közvetíteni számunkra a mélységi hőenergiát.

A mélységi folyamatokat kiválóan mutatja be a következő – Mádlné Szőnyi Judit (ELTE) egyik 2008. évi egyetemi előadási anyagából kölcsönvett – sematikus ábra:



A hasznosítás lehetőségeit a kinyert Földhő hőmérsékletének függvényében mutatja be a következő táblázat (Lindal diagram):



A táblázat szerinti legmagasabb hőmérsékletű fluidumok gőz formájában törnek fel a világ számos tektonikus körzetében. Kombinált komplex hasznosításukra kiváló példák szolgálnak pl.: Izlandon, az USA néhány pontján, Fülöp-szigeteken, vagy Törökországban. A világ első gőzalapú geotermikus áramtermelő generátorát az olaszországi Lanbordinoban helyezték üzembe a múlt század első felében.

Magyarországon is lehet magas hőmérsékletű gőz állapotú közeggel találkozni (nevezetes a fábiánsebestyéni kitörés a nyolcvanas években), de inkább alacsonyabb hőmérséklet tartományok fordulhatnak elő, így a direkt áram termelés helyett a bináris (alacsony forráspontú segéd közeges – rankin, vagy kalina ciklusú) technológia alkalmazása kerülhet sorra, számolva annak lényegesen szerényebb üzemi hatásfokával (kb. 10 – 14 %). Talán ez is az oka, hogy Magyarországon egyelőre nincs geotermikus áram termelés.

Annál nagyobb hagyománya van az 1.000 és 2.500 m közötti mélységközben – különösen az alföldi területeken – kialakult, úgynevezett Felső-pannon homokkői rezervoárok alacsonyabb entalpiájú közegei (50 – 110 °C) balneológiai és fűtési célú hasznosításának.

Leghíresebb gyógyfürdőink (pl.: Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Mezőkövesd, Zalakaros vagy a budapesti fürdők, stb.) mellett már több mint 50 éves múltja van a szentesi termál kertészeteknek is. 30 – 40 éve működik számos városban kommunális jellegű termálfűtés (Mórahalom, Kistelek, Bóly, Zalaegerszeg, Veresegyház stb.), valamint közel tucatnyi a termálenergiát hasznosító városi távfűtőművek száma is (pl.: Szentes, Csongrád, Makó, Hódmezővásárhely, Szigetvár, Nagyatád stb.).

Ha kérdése van, vagy döntés előtt áll, cégünk szívesen segít, tervezési és üzemeltetési tapasztalatainkat megosztjuk Önökkel is. Keressen nyugodtan bennünket.